Szekszárd megyeszékhely
Adatok
Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Szekszárdi kistérség
Lakosság: 34174 fő
Terület: 96.27 km2
Népsűrűség: 354,98 fő/km2
Rang: megyeszékhely
Körzet hívó: 74
Fekvése
A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál, melyeket összeköt a várostól északra fekvő 2003-ban átadott Szent László híd.
Megközelíthetősége- Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szekszárd-Palánk és Őcsény között található.
Története
Szekszárdot 1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) 1061-ben ő alapította a bencés apátságot, itt is temették el.
Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.
A török időkben Szekszárd sokat szenvedett kolostora elpusztult, de újjáépítették és a város is újra benépesült. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.
A 18. században fontos változások történtek, Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, és címert is kapott a város. 1794-ben egy nagy tűzvész veti vissza kis időre a fejlődést, ami a 19. századra újra megindul. Ekkor épülnek fel nagy középületei, a városháza, a megyeháza, több templom. Kórház is épült. Ekkor már 14000-en lakják a várost. 1905-ben rendezett tanácsú város lett.
Látnivalók
Szekszárd központja, a Garay tér- Volt megyeháza (Pollack Mihály tervezte, klasszicista, ma megyei levéltár)
- Augusz-kastély (itt vendégeskedett Liszt Ferenc)
- Deutsche Bühne Ungarn
- Babits Mihály szülőháza, múzeum
- Bencés apátság romjai (1061)
- Szentháromság szobor (XVIII. század)
- Szent János és Pál kápolna (XVIII. század)
- Remete kápolna (XVIII. század)
- Belvárosi templom (1805)
- Wosinsky Mór Múzeum
- Régi présházak
- Kilátó
Rendezvények
Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai- Gemenc Expo
- Pünkösdi Fesztivál
- Duna-meni Folklórfesztivál
- Szekszárdi Néptánc-fesztivál
- Szekszárdi Szüreti Napok
- Alisca Bornapok
- Streetball fesztivál
- Gemenc NAGYDÍJ
Híres emberek
Az ún. Remete kápolna a város szélén- Babits Mihály
- Baka István
- Csalog Zsolt
- Csengey Dénes
- Dienes Valéria
- Garay János
- Hadnagy Albert
- Láng József
- Lengyel Pál
- Mattioni Eszter
- Mészöly Miklós
- Parti Nagy Lajos
- Rapai Ágnes
- Rády József
- Wosinsky Mór
- Frei Balázs
Testvér- és partnervárosok
- Bezons, Franciaország
- Bietigheim-Bissingen, Németország
- Facsád, Románia
- Lugos, Románia
- Óbecse, Szerbia
- Ravenna, Olaszország
- Tornio, Finnország
- Waregem, Belgium
- Esztergom, Magyarország (2007)
Források
- Kaczián János: Szekszárd (Szekszárd, 2004) ISBN 963 9578 18 5
Következő községek
Szeleste | Szelevény | Szellő | Szemely | Szemenye | Szemere | Szendehely | Szendrő | Szendrőlád | Szenna | Szenta | Szentantalfa | Szentbalázs | Szentbékkálla | Szentborbás | Szentdénes | Szentdomonkos | Szente | Szentegát | Szentendre | Szentes | Szentgál | Szentgáloskér | Szentgotthárd | Szentgyörgyvár | Szentgyörgyvölgy | Szentimrefalva | Szentistván | Szentistvánbaksa | Szentjakabfa | Szentkatalin | Szentkirályszabadja | Szentkozmadombja | Szentlászló | Szentliszló | Szentlőrinc | Szentlőrinckáta | Szentmártonkáta | Szentpéterfa
További községek
Pilisszentkereszt | Solymár | Gerényes | Semjén | Tiszavid | Hegyhátsál | Kemecse | Szenta | Pákozd | Kisigmánd | Patosfa | Bük | Nyírgelse | Gamás | Bercel | Püspökszilágy | Nyírkércs | Ásotthalom | Sajóvámos | Nagykálló | Marcali | Györe | Levél | Jánoshida | Papos | Szalmatercs | Jászszentlászló | Legyesbénye | Old | Szuhogy | Galgahévíz | Tornyiszentmiklós | Kisberzseny | Dunaalmás | Magyargéc | Ózdfalu | Erdőkertes | Békésszentandrás | Balatonmagyaród | Kunhegyes | Karancsság | Bérbaltavár | Zalaszegvár | Biatorbágy | Balatonszabadi | Füzvölgy | Nikla | Pethőhenye | Röszke | Mándok
